Napfényes Toscana

Toscana tartományát méltán emlegetik Itália kincsesládájaként. Hiszen viszonylag kis helyen ennyi természeti és épített látnivalóval csak kevés helyen találkozhatunk.

2009. december. 23. szerda | Szerző: Tóth B. Zsuzsa

Az egy-két hetes toscanai pihenés előtt azt hiszi a naiv turista, hogy majd letudja a kötelezőket, aztán mégis azt érzi, rengeteg dolgot kihagyott. A hazaérkezést követően pedig ezt az érzést a mielőbbi visszatérés vágya egészíti ki. Ha arra kényszerülünk, hogy egy hétbe a legfontosabb kulturális látnivalók és a pihenés is beleférjen, alaposan meg kell tervezni a programokat és ajánlott körültekintően választani szállást.

A sienai dóm látványától nemcsak kívül, hanem belül is garantáltan elámulunk

Amennyiben fő cél Pisa, Frienze és Siena megkóstolása, szerencsés a három város által bezárt háromszögben megszállni. Persze, a városokban vagy azokhoz közel is széles a kínálat, sőt, a tengerpart sem utolsó ötlet, de ezen esetekben nemcsak a távolsággal, hanem a magasabb árral is számolni kell. Egyébként a vidék elérhető itthonról tízórányi autózással, még szombaton is.

A szállások kínálata széles. A szállodáktól a Toscanára leginkább jellemző, több száz éves, de gyönyörűen rendbe tett medencés kő farmházakon át a kempingekig minden megtalálható. Aztán ha magunkhoz tértünk a píneákkal, ciprusokkal szegélyezett utak, a napraforgótáblákkal borított lankák, a hegytetőkön csücsülő kisvárosok láttán, letáborozhatunk, hogy eldöntsük, hol is kezdjük. Feltétlenül látni kell a három fent említett várost.

Firenzébe akár vasárnap is mehetünk, sőt, akkor az ottaniak úgyis inkább strandra mennek. Az üzletek egy része zárva tart, viszont ingyen lehet parkolni a belvárosban is. Attól nem kell félni, hogy éhen maradunk, rengeteg kávézó, kisebb-nagyobb étterem várja a vendégeket és ajándékot is vehetünk. Firenzében, a reneszánsz fővárosában a dóm az elsődleges célpont az ő Brunelleschi-kupolájával, harangtornyával és a keresztelőkápolnával. A két előbbi a panoráma érdekében megmászható, a kupola belül is, hogy láthassuk Vasari Utolsó ítéletét.

A közelben ott van a Piazza della Signoria, a Dávid-szobor másolatával és más remek alkotásokkal, köztük a szabin nők elrablását ábrázolóval. Az eredeti Dávidot az Accademia Galériában láthatjuk, többórás sorban állás után. Ha mindenképpen ragaszkodunk hozzá, érdemes előre jegyet rendelni az interneten. Akárcsak az Uffizi Galériába, ahol többek közt Botticelli Vénuszát és Tavaszát láthatjuk. A Mediciek városára gyönyörű kilátás tárul elénk, ha átmegyünk az aranyművesek 1345-ben épült érdekes hídján, a Ponte Vecchión és felsétálunk a Michelangelo térre.

Aztán menjünk el Pisába, ahol a Csodák terén a dóm is gyönyörű. A toronyba feljutni vágyóknak akár órákat kell várni nyáron, hacsak nem érnek oda a reggeli nyitásra. Ha fél nappal későbbre kapunk időpontot a feljutásra, addig érdemes lemenni a tengerpartra.

Pisa mellett méltatlanul elhanyagolják a turisták a közeli Luccát, pedig az egynapos kirándulásba belefér. A széles téglafallal körülvett óvárosban gyönyörű a San Martino katedrális és a San Michele-templom. Utóbbitól tovább haladva találjuk a római kori amfiteátrum helyére épült ovális, házakkal körbezárt hangulatos teret, a Piazza del Mercatót. Érdekes a tornyán tölgyfákat nevelő középkori ház, a Torre dei Guinigi és azt se árt tudni, hogy Puccini szülőháza ma múzeum.

Siena ugyancsak megér egy napot, a befejezetlen, fekete-fehér márványoszlopokon álló dómot látni kell. Aztán érdemes ücsörögni egy jó pizza mellett a legyező alakú, palotákkal körülvett, lejtős téren, a Piazza del Campón. Itt rendezik évente kétszer a látványos lóversenyt, a Paliót.

San Gimignano, a tornyok városa pedig már messziről hívogatja a turistát, magasan ülő sziluettje alig változott a középkor óta, igaz, a 76 toronyból 14 maradt mára. Jólesik pihenni kicsit a főterén, akár a 12. századi kút lépcsőjén, ahogy azt az olaszok teszik. Itt is megmászhatunk egy tornyot, a Torre Grossát, de a Collegiata dóm is szép látványt kínál.

Vinci település, Leonardo szülőfaluja érdekes múzeumot tart fenn, a közeli apró falu, Lajatico pedig a neves tenorista, Andrea Bocelli szülőhelye. Nyaranta a szabadtéri színpadon ad koncertet neves pályatársaival. Egy másik pici település, a középkori, épen maradt fallal és 14 toronnyal körülvett, csupán egyetlen templomot és pár házat őrző Monteriggioni igazi drágakő. Érthetetlen, hogy Dante miért hasonlította a pokol legmélyebb bugyrához.

Cortona pedig Toscana egyik legrégebbi városa, jól ismerhetjük már Frances Mayes köteteiből. A hegytetőn trónoló városka két főtérrel is büszkélkedik. Valamint az egyik apró utca gerendákkal alátámasztott középkori házai Olaszország legrégebbi épületei közé tartoznak. Megkapó a hegyoldalban a Santa Maria Nuova-templom. Ahogy sok más városban, itt is érdekes etruszk maradványokat láthatunk a múzeumban.

Toscanában sokan választ-ják a tengerparti pihenést. A homokos fövennyel szemben a kis sziget, Elba változatos sziklás partokat ígér, naponta több hajóval is átmehetünk. A gyönyörű vidéken érdemes még benézni az arezzói vásárba, elcsábulni a szép kerámiák láttán, sétálni, borozni Montepulcianóban vagy megmártózni a meleg hőforrások egyikében. Szépen rendben tartott műemlékekkel, művészeti alkotásokkal találkozhatunk, fantasztikus sonkát, bivalymozzarellát ehetünk, nem beszélve a fagylaltokról, limoncellóról és a tésztákról.

Páratlan a vaddisznószalámi, az olívaolaj-választék és persze a Chianti vidék borkínálata. Érdemes leülni a városkák főterein egy italra, pár falatra, hogy addig is gyönyörködjünk a látnivalókban. A kisebb panziókban sok helyütt maguk a háziak főznek, étlap helyett napi kínálattal rukkolnak elő, ezzel is elrabolva a szívünket, hogy aztán mielőbb újra visszatérjünk Toscanába.