A János-hegy tetején, Budapest legmagasabb pontján, 527 méter tengerszint feletti magasságban áll az Erzsébet-kilátó.

A kilátóból télen és nyáron egyaránt csodálatos kilátás nyílik Budapestre és a környező települ ésekre. Igazán tiszta időben szabad szemmel akár a 77 kilométerre lévő hegycsúcsok is láthatók. A látóhatár Ceglédig, Székesfehérvárig, a Pilis és Mátra hegységekig terjed.

A kilátó egész éven át nyitva tart. Díjmentesen látogatható.

A kilátótorony 23,5 méter magas, teraszos elrendezésű, neoromán stílusú. Összesen hat, felfelé haladva egyre kisebb átmérőjű szintje van. Az alsó két szintje zárt, a következő három szinten egy-egy körterasz található, legfelső szintje felülről teljesen nyitott.

A legalsó szint műszaki berendezéseknek és a kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségeknek ad helyt, a nagyközönség előtt nincs megnyitva.

Az első emeleten található zárt körfolyosón a János-hegy és az Erzsébet-kilátó történetét bemutató tárlat tekinthető meg.

Az épület tetejére egy körülbelül száz lépcsőből álló csigalépcső vezet fel. A lépcsőházban kisebb pihenő-kilátófülkéket alakítottak ki. A teraszok egyre kisebb átmérőjűek, azonban egyre szélesebb panorámát kínálnak.

A János-hegy már a XIX. században a budapestiek kedvelt kirándulóhelyévé vált. A mai, kőből épült kilátó helyén korábban fából épült messzelátó állt.

1882-ben Erzsébet királyné több alkalommal is tett kirándulást a János-hegy tetejére.

Kőből épült kilátót már 1885-ben szerettek volna építeni a János-hegy csúcsán. Az építkezés magas költségei miatt húzódott a tervek valóra váltása. Végül a Magyar Turista Egyesület kezdeményezésére, a szállodatulajdonosok ipartestületének anyagi támogatásával, a fővárosi polgárok adakozásával és Budapest Székesfőváros Önkormányzatának forrásaival sikerült előteremteni a szükséges összeget.

A kilátó tervezésére nem írtak ki pályázatot. A tervek elkészítésével Kluzinger Pál mérnököt bízták meg. A tervek elbírálására Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjé t k érték fel. Az építkezés 1908-ban k ezdődött meg. A építkezés munkák megkezdése után a kilátó felső szintjeit Schulek Frigyes újratervezte.

Az épület jórészt édesvízi mészkőből és homokkőből épület. Az építőanyagot a közeli Hármaskút-tetőig – azaz a Libegő mai végállomásának helyéig – közúton, onnan egy ideiglenesen lefektetett vágányon csörlőzve szállították az építkezés helyszínére.

A kilátót 1910. szeptember 8-án nyitották meg. Sokak régi vágya vált valóra azáltal, hogy Budapest legmagasabb pontján kőből épült kilátó várta a kirándulókat. Az épület nagyszerűsége kifejezte névadója, Erzsébet királyné iránt általánosan érzett tiszteletet.

Az épület kezdetben nem csak az erdőjáró turistákat szolgálta. Hosszú ideig met eorológiai állomás is működött benne.

1923-ban a kilátó közelében erdőőri lakot építettek. A korábban a kilátó legalsó szintjén lakó, a fővárosi önkormányzat alkalmazásában álló kilátóőrt átköltöztették az új épületbe. Az épület a mai napig megtekinthető, bár kilátóőr már nem lakik benne. A kilátó őrzésével megbízott biztonsági szolgálat dolgozóinak szolgálati helyisége ismét a kilátó legalsó szintjén található.

1931-ben a kilátó környékét rendezték. Ekkor alakították ki a kilátóhoz vezető és azt körülvevő teraszt. A teraszon szilárd burkolatot alakítottak ki, padokat helyeztek el.

Az évtizedek során elhasználódott épület felújítását 2001 és 2005 között végezték. Az Erzsébet-kilátó épületén kívül felújították a Hármaskút-tetőtől a kilátóhoz vezető műutat és lépcsősort és a közeli erdőőri lakot is. A kilátó előtti teret díszburkolattal látták el. A kilátót új díszkivilágítással látták el.

Az Erzsébet-kilátó a Gyermekvasút János-hegy állomásától indulva erdei sétaúton, majd műúton közelíthető meg. A sétaút érinti a Zugligeti Libegő felső végállomását is, amely a Hármaskút-tetőn található.

Télen a Gyermekvasút vonatai János-hegy állomástól Szépjuhászné állomáson át egészen Hárs-hegy állomásig szinte folyamatosan szemmel követhetők a kilátó felsőbb szintjeiről. Nyáron a vonatokat a fák lombozata bizonyos pontokon természetesen eltakarja. Érdekes látványosság a kilátóból vagy a hozzá vezető erdei sétaút alkalmas pontjairól figyelemmel kísérni a vonatok közlekedését, esetleg végignézni az ellenkező irányú vonatok találkozását Szépjuhászné állomáson.

Telefonszám: (1) 224 5943
Honlap: www.budapesthegyvidek.hu