Valahol nagyon távol, pontosan a földgolyóbis másik oldalán különös földrész csalogatja a turistákat. A legkisebb kontinens, Ausztrália, melyet Cook kapitány fedezett fel 1770-ben. Sokáig tartó elszigeteltségének köszönhetően Ausztrália bolygónk legkülönösebb földrésze. Hisz hol találunk még annyi furcsa állatot, mint itt? Gondoljunk csak a kengurúra, a koala mackókra, a kacsacsőrű emlősre, vagy a varánuszra. De a természet más izgalmas dolgokkal is megajándékozta e kontinenst. Míg belseje sivatagos terület, ahol a hőmérséklet 40 Celsius fok fölé is emelkedhet, addig a tengerpati részeken a gazdag városok, virágzó mezőgazdaság révén jólétben él a lakosság.

Ám a belső, kietlen részek is számtalan élményt ígérnek az utazóknak, hiszen az őshonos állatvilágnak, rezervátumoknak ad otthont. Itt élnek Ausztrália 300 nyelvet beszélő, 500-600 törzsbe tömörült őslakosai. S e kietlennek tűnő világ a bizarr formájú sziklák - a vörösen izzó Olga-hegység, az Ördög Golyói - miatt igazán holdbéli tájnak tűnik. S milyen másak a tengerpart gazdag városai, a múlt századi épületeire és modern negyedeire egyaránt büszke Melbourne, a csodálatos fekvésű Sydney, világszerte híres operaházával, Brisbane, vagy éppen Perth! Olyanok, mint bármely világváros, de valahogy mégis másak.

Ide a civilizáció nem olyan nyughatatlan formában jutott el, mint a többi metropolisba. Ez az a világ, ahol a civlilizáció végtelen harmóniában él a természettel és az emberrel. Ám ha a természet és az az ember harmóniájáról beszélünk, erre talán legjobb példa Óceánia.

Szamoán még ma is szoknyába mennek a pálmakunyhó formájú Parlamentbe a férfiak, s az atollok között ugyanolyan biztonsággal úsznak a polinéz nők, mint egykoron őseik tették. S bár a civilizáció áldásait itt is élvezhetik a benszülöttek a lenyugvó nap vörös fényében az óceánról hazatartók ajkáról ugyanúgy hangzanak fel a jellegzetes sokszólamú polinéz dallamok, mint évszázadokkal ezelőtt. <>